Hédervár község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Mosonmagyaróvári kistérség
Lakosság: 1117 fő
Terület: 14.28 km²
Népsűrűség: 78,22 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 96

Fekvése

Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Ebből annyi igaz, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, de Moson megye sosem nyúlt odáig. A hagyomány inkább onnan eredhet, hogy a Héderváry-családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésü birtokai voltak. A szomszédos települések – mint az a Szigetközben gyakori – nagyon közel vannak határához. Ásványráró másfél, Darnózseli kettő, Lipót három, Kimle három és fél s a legtávolabbi Mecsér öt és fél kilométer távolságra helyezkedik el a községtől. A falun vasútvonal nem halad át, a legközelebbi vasútállomás Kimlén és Lébény-Mosonszentmiklóson van. Viszont rajta fut keresztül az 1401-es számú szigetközi főút, és a regionális kerékpárút.

Története

Ez a település volt a középkori Szigetköz egykori központja, a település története összefonódott a Héderváry család múltjával és a Szigetközt sújtó gyakori árvizekkel.

1145-ben alapították, de a környék már a bronzkorban is lakott volt. A római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, így a „Zsidó-dombon” is feltártak egyet 1961-ben. Itt ennek a vízzel körülvett dombnak a magaslatán találták meg a Héderváryak első várának helyét. Kézai Simon és a művéből merítő későbbi krónikásaíróink Géza fejedelem idejére teszik a német, Hainburgból származó Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét ( Güsszinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Győr melletti Dunaszigetét( Szigetközt)kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. Ezt bizonyítja Volfernek az 1157. évi adománylevele is, amellyel Küszin hegyén Szűz Mária tiszteletére monostort alapított.

Héder comes - A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146.-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel a Héder várát. Várnagyát egy 1395-ben kelt oklevél ,,Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara„ néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig ,,Castrum Hedrehuara”, 1484-ben ,,Castrum Hedrewara„ alakban fordul elő.A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt, és mentette meg Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztséget töltöttek be. Világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak, János győri és László egri pöspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora.

A család hírhedt, híres leszármazottja Héderváry Kont István - aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel - részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összesküvésben, Durazzói Kis Károlyt támogatta, ezért kétszáz társával együtt kivégezték 1393-ban./Emlékét őrzi a Kont fa/ A család másik tagja, Héderváry János, győri püspök építteti a győri székesegyház melleti Héderváry kápolnát.

A falu 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezővárosi rangot kapott. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, de akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját.

Bakics Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. Ebben az időben szinte az egész környék áttért a református hitre és a katolikus központok átmeneti működési zavara miatt a 17. századi erőszakos ellenreformációig szabadon működhetett. Itt székel Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben. Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Eszterházy Miklós nádor sógora, birtokait visszaszerzi, 1620-ban rekaotlizál és a környéket erőszakkal visszatéríti katolikus hitre.

Héderváry István leányát, Katalint, Lósi Viczay János vette feleségül 1685-ben, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is. 1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Héderváry-Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni.1873-ban azonban meghalt, és gyűjteményét elárverezik.

Örököse gróf Khuen-Héderváry Károly- későbbi magyar miniszterelnök!- lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső. A hagyomány szerint először találtak itt az országban burgonyabogarat. Emlékét ma egy szobor is őrzi, talán az egyetlen bogarat ábrázoló szobor az egész országban... 1891-ben a „kisközség” Győr vármegye tósziget-csilizközi járásában, 928 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.

A II. világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát, majd szovjet hadikórházként működtették.Később iskolaként üzemeltették. A felújított épület ma szálloda.

Források:

Závodszky-Radvánszky: A Héderváry család oklevéltára
Závodszky Levente: A Héderváry család története
Rákász Mihály: Adalékok Halászi és Hédervár.. fejlődésének sajátosságaihoz...
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Hedervar/

Nevezetességei

Khuen-Héderváry kastély

Árpád fa/Árpád-tölgy[1], egy kb 1000 éves kocsányos tölgy
Kont fa, [2]Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyár[3]
Khuen-Héderváry-kastély
Kastély park

Az 1790-es években Petri Bernhard (1768-1853) szentimentális tájképi kertet épített itt, részben a korábbi barokk park területén.Van itt patak kis szigettel, rajta Kentaur-szoborral. Hidak, kerti vázák, kőszék, neogótikus kerti ház, románkori templom, festői facsoportok és ligetek váltják egymást. /Forrás:[4]/

Boldogasszony-kápolna

Ez a a XIII. században épült- más vélemény szerint a XV. században emelt -, a győri és a lipóti út találkozásánál álló kápolna a Szigetköz egyik legszebb gótikus műemléke és egyben a Héderváry család temetkező helye. Az egyhajós templomnak egyenes záródású szentélye és karcsú tornya volt. A falakat csúcsíves ablakok törték át. Díszesen faragott, csúcsíves kapuzat nyílt a templomba. A XVII. század végén Héderváry Katalin a barokk jegyében átépítette, és a díszes ún. lorettói kápolnával bővítette. (Az itáliai Lorettóban lévő szent család názáreti háza másolatának mintájára épült, a magyarországi lorettói kápolnák között ez volt az első.) A XIX-XX. század fordulóján a lorettói kápolna kivételével a barokkot lebontották és a gótika jegyeit hozták vissza. Ma Khuen-Héderváry Károlynak köszönhetően a középkor egyszerűségét tükröző, de a századfordulón kialakított templombelsőbe lépünk. Itt helyezték el 1570 körül Viczay Ádám, 1731-ben Viczay Margit Borbála sírkövét. A temetőkert védett.

Katolikus templom Szent Mihály tiszteletére (1755)[5]
krumlibogár szobor[6]

1997-ben két fiatal művész, Búzás Mihály és Szolnoki József vállalkozása volt, hogy a győri Mediawave Fesztiválra dokumentumfilmet forgattak a kolorádóbogárról[7], amely ötven esztendeje jelent meg Magyarországon, s éppen Héderváron találták meg az elsőt. Másik három fiatal, Maráczy Manuela, Zsédely Teréz és Csáki László elkészítették a Leptinotarsa, azaz a krumplibogár bronzszobrát, s vörös márványból faragott talapzaton a községházával szembeni téren nagy népünnepély keretében felállították.

Híres emberek Héderváron

Itt élt Magyarország miniszterelnöke, a főcserkész Khuen-Héderváry Károly
Díszpolgára dr. Timaffy László néprajzkutató[8], róla kapta a nevét a község óvodáját és iskoláját egyesítő pedagógiai központ[9]
Itt született Viczay Mihály birtokos, európai hírű gyűjtő
Itt halt meg Viczay Héder utazó, gyűjtő, Győr vármegye főispánja

Következő községek

További községek